A feladat elméletileg egy két táblás adatbázist tartalmaz. Ám a két tábla között semmilyen kapcsolat nincs, mivel egyetlen pontban sem kéri a feladat a két tábla együttes használatát. Valójában tehát két egy táblás adatbázis egybeépítésével van dolgunk. Egyetlen egy olyan lekérdezést kell csak elkészíteni, amelyben alkérdések használatára van szükség, ám ez is csak egy táblát használ, ráadásul egy rendkívül egyszerű feladat kapcsán.
Sajnos erre a feladatra is azt lehet mondani, hogy a kitalálója láthatóan nem igazán ért az a szakmájához: érettségi feladatnak nagyon gyenge, adatbázisnak pedig még gyengébb. Nem csak a két tábla összekapcsolásának hiánya miatt, ugyanis lehetne a két táblát együtt igénylő feladatokat adni erre az adatbázisra. Kár, hogy ilyen nem került bele az egész feladatba egyetlen elemként sem. A nagyobb gond, hogy alapvető szakmai hiba az adatbázissal, hogy nem redundancia-mentes, hibásan tervezett. Az egyik táblában levő adatok elvileg hivatkoznának a másik tábla kulcsára (nincs a feladatban szükség erre, azaz nincs a két tábla logikai kapcsolata ténylegesen kihasználva sehol), amely viszont szöveges adat.
Adatbázisban alapvető szabály, hogy a szöveges adat kulcsként használatát kerülni kell, mivel könnyen megváltozhat, ha valamit sikerül benne elgépelni: A 'Keleti pályaudvar' és a 'Keleti pu.' szöveg nem azonos, míg ebben az adatbázisban a kettőnek meg kellene egyeznie.
A feladat gyatraságát erősíti az a tény is, hogy három egymást követő lekérdezésnél gyakorlatilag ugyanazt a megoldást kell alkalmazni. Így annak a megoldásnak az ismerete a pontozásban túlreprezentált, míg a többi, az érettségizőtől elvárt kompetencia mérése teljesen kimarad (például a táblák összekapcsolása, összetett feltételek alkalmazása). Vagyis a feladat nem kiegyensúlyozottan méri a vizsgázó tudását, hanem egy bizonyos tudásra koncentrál túlzottan, a többi kárára. Ez nyilván a jól felkészült vizsgázónak nem jelent problémát, hiszen minden feladattípust meg tud oldani. Ezzel szemben a gyengébb képességű vizsgázó, ha éppen ezt a túlreprezentáltan mért kompetenciát nem tudta elsajátítani, akkor a pontok nagyjából felét elveszíti, szemben azzal a vele hasonló tudású vizsgázóval, akinek a többi kompetenciája nem megfelelő szintű.
Összefoglalva: a feladat az egész feladatsorra jellemző aránytalanságokat tartalmazza. Az egész feladatsorra igaz, hogy nagyon alacsony szakmai színvonalú, nem a vizsgázó tudását mérő, hanem néha nehezen, néha könnyen kikerülhető buktatókkal teletűzdelt feladatokból áll, amelynek kapcsán az embernek az az érzése, hogy a feladatok kiagyalójának téves elképzelései vannak az érettségi vizsga funkciójáról és céljáról.
